A Másfélmillió lépés Magyarországon című Rockenbauer Pál film jóvoltából sokan a fotelből is végigkísérhettük az Országos Kéktúra útvonalát.

A film forgatása óta jó néhány év eltelt, de a hazai túrázók számára továbbra is a legnagyobb falat a Kéktúra teljesítése.

Jómagam még csak néhány szakaszt jártam be ez idáig, így érdeklődéssel kísérem nyomon az erről írt beszámolókat. Ilyen az alábbi több részes origó cikk, melyet túráink előtt érdemes elolvasni.

Mi is a Kéktúra?

A túra érint sokak által ismert, közkedvelt kirándulóhelyeket, és valószínű sokszor jártunk is már valamelyik szakaszán, de a teljes útvonal teljesítése már nem egyszerű feladat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy eddig nagyjából 4500 főre tehető azoknak a száma, akik teljesítették a több mint 1100 kilométeres távot. Aki kedvet és persze kellő energiát érez magában a túra teljesítéséhez, a Magyar Természetbarát Szövetség központjában és megyei szervezeteinél igényelt igazolófüzetbe történő bélyegzéssel igazolhatja a teljesítést. A bélyegzés külön hangulatot ad a túrázásnak, hiszen nem egy helyszínen talán a túra legnehezebb feladata az igazoláshoz szükséges pecsét megszerzése. A hivatalos pecsétek mellett a MÁV és akár cégbélyegző is megfelelő igazolást adhat. A teljesítésnek nincs időkorlátja, bármilyen megosztásban, bármilyen szakaszokban teljesíthetjük és a haladási irány is szabadon választott.

Az igazoló füzet ad egyfajta iránymutatást és több hasznos információt is tartalmaz. A túrát huszonhét résztúrára osztja, és azok átlagos teljesítési idejét is feltünteti. Első túrának a nyugati kiinduló ponttól (Írott-kő) Sárvárig tartó szakaszát jelöli, így ebben a megosztásban a Zempléni szakasz, Hollóháza végállomással az utolsó. Az egyes szakaszok távolsága változó, a középső, Pilis, illetve Budai hegységbeli szakaszok rövidebbek. Sokan a túrát kezdőknek ezeket a szakaszokat ajánlják amolyan bevezetésnek a nagy túrák előtt.

Aki a "hivatalos" sorrendet választja, rögtön az egyik leghosszabb szakasszal kezdheti a túrát, az Írott-kő-Sárvár szakaszon mintegy hetven kilométeres távot kell teljesíteni. Sorozatunk első részében ezt a szakaszt mutatjuk be részletesebben.

A kiindulási pont a Kőszegi-hegység (és egyben nyugat-Magyarország) legmagasabb pontja, a 883 méter magas Írott-kő. Ide többnyire Velemből érkeznek a túrázók. A helyenként meredek szakaszokat is tartalmazó út során megpihenhetünk a Szent-Vid kápolnánál, valamint elhaladunk a Kéktúra korábbi kiindulópontját jelző emlékmű mellett is.

Az Irott-kő tetején lévő kilátó az osztrák-magyar határon fekszik. Sokáig csak Ausztriából volt látogatható, napjainkban természetesen nincsenek ilyen kötöttségek. A túra alkalmával itt pecsételhetünk először igazolófüzetünkbe.

A hegytetőről lefelé, Kőszeg felé indulunk tovább. A következő pecsételő helyig, a Hétvezér forrásig négy kilométeres út vár ránk. Útközben megtekinthetjük a Stájerházakat, illetve az Erdészeti Múzeumot. A házakat az 1750-es években Stájerországból a környékre települt erdészeknek építettek és még az 1950-es években is lakták némelyiket. A források előtt érdemes megállni az Óház-tető kilátójánál is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

A hét forrás a Millenium évében "kapta meg" honfoglaló vezéreink neveit, így innentől említik Hétvezér forrásnak. Itt egy kis fém doboz rejti a második pecsételéshez szükséges pecsétet. A forrásoktól Kőszegig egy hosszabb, 10 kilométeres szakasz vár ránk. Útközben rövid kitérőt tehetünk a Pintér-tető észak-keleti oldalában álló Trianon kereszthez. A 8 méter magas beton kereszt lábánál az elcsatolt Vas megyei települések neveit olvashatjuk.

Általában az első túrát egyben teljesítők az Írott-kő-Kőszeg szakaszt tervezik egy napra, tehát az első éjszakát Kőszegen töltik. Kőszegen több pecsételési lehetőség is van.

A túra áthalad a belvároson és Szeleste felé halad tovább. Ez a szakasz viszonylag könnyű terep, viszont a távolság itt sem kevés, 35 kilométerrel kell megküzdeni.

A szakaszon két pecsétet szerezhetünk, a tömördi templomnál és az abládi malomcsárdánál találunk pecséteket. A szakasz végállomása Szeleste, ahol akár hosszabb pihenőt is érdemes tartani, hiszen kitűnő vizű gyógyfürdőben pihenhetjük ki a túra fáradalmait, de a 13 hektáros arborétumot és a kastélyt is érdemes felkeresni. A településen, a vasútállomáson szerezhetünk igazoló pecsétet.

Az első túra utolsó szakasza a Szeleste és Sárvár közötti húsz kilométeres etap. Útközben Bögötön és Csényeújmajornál pecsételhetünk. Ez a szakasz sem bizonyul nehéznek, többnyire szántóföldek mellett, erdőszéleken visz az út. A túra végállomása Sárvár (a vasútállomáson pecsételhetünk).

Még leírva sem rövid az első túra és akkor még nem beszéltünk a többi huszonhatról. Így is látható, hogy igen komoly vállalkozás a teljes túra teljesítése, de ha sikerül elmondhatjuk, hogy egy nem mindennapi útvonalat jártunk be és nem mellékesen életre szóló élményekkel gazdagodtunk.

origo.hu