Szeretettel köszöntelek a Network Utazási Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Network Utazási Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Network Utazási Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Network Utazási Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Network Utazási Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Network Utazási Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Network Utazási Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Network Utazási Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A korallzátonyok és -szigetek keletkezésének első tudományos
magyarázatát Charles Darwin adta. Az óceánok sekély és melegvizű
területein a fenéken megtelepedett korallfajok aránylag gyorsan
szaporodnak, s további állatfajok (rákok, mészalgák, kagylók,
tüskésbőrűek) keverednek a kialakuló korallpadok közé, míg a fennmaradó
üregeket korallhomok tölti ki. Az évmilliók során e koralltelepek
elérik és meghaladják a tengerszint magasságát. A hullámok és a szél
odasodorta magvakból előbb-utóbb megtelepszik rajtuk a növényzet.
A világ természeti csodái között számon tartott Nagy-korallzátonyt
közel háromezer különálló zátony és több mint 500 kisebb-nagyobb sziget
alkotja. Flórája és faunája rendkívül változatos, eddig csupán
korallfajokból közel félezret számoltak össze a kutatók. De
megtalálhatjuk itt a mázsányira is megnövő óriáskagylót, amelynek
tátott „szájába” nem ajánlatos belelépni, míg a jóval kisebb kúpcsiga
kellemetlen méregfogakkal rendelkezik. A szuvenírüzletek sztárja a
csodaszép porceláncsiga, az éttermek étlapjain pedig előkelő helyen
szerepel a csodálatos ízű languszta. Több mint 1500, érdekesebbnél
érdekesebb halfaj áll, illetve úszkál a kíváncsi búvárok
rendelkezésére. Ám tegyük hozzá gyorsan: e vizek leghírhedtebb állatai
a szürke- és a dajkacápák, amelyek közismerten mohó ragadozók. Ha
máshonnét nem, hát a természetfilmekből sokunknak ismerősek lehetnek az
ajakos halak, melyeknek testét 4–5 centiméteres tüskék borítják,
ráadásul veszélyt érezvén hatalmas gömbbé fújják fel magukat. Nos, cápa
legyen a talpán (uszonyán), aki ki merne kezdeni velük. Egy-egy
búvárkodással töltött nap végén, vagy csupán néhány merülés után már
elmondhatjuk: az emberi kéz által érintetlen, lenyűgözően változatos,
fantasztikus színekben és formákban gazdag víz alatti világ életre
szóló élmény. Akit, szemben úszván velük, simogattak már végig rajokban
közeledő pávahalak ezrei, tudja, miről szólunk.
Az utóbbi esztendőkben több helyről is aggasztó hírek érkeztek a
Nagy-korallzátonnyal kapcsolatban. A borúlátóbbak szerint a
Nagy-korallzátony napjai meg vannak számlálva, s jelentős része a
következő 40–50 esztendő során megsemmisül. A Queenslandi Egyetem
Tengertudományi Központjának minapi tanulmánya szerint igen kicsi a
valószínűsége annak, hogy a korallok képesek lesznek alkalmazkodni a
világtengerek hőmérsékletváltozásaihoz. Márpedig a legoptimistább
előrejelzések is a következő ötven év vonatkozásában két Celsius fokos
felmelegedést tételeznek. A korallok pusztulásához azonban nem csupán a
manapság naponta emlegetett globális felmelegedés járul hozzá. A
megengedettnél nagyobb mértékű halászat, s a part menti vizek
szennyezettsége ugyancsak veszélyeztetik e páratlan természeti
képződményt. Az ausztrál parlamentben már számolgatják: a halállomány
pusztulása és a turizmus csökkenése évente dollármilliókkal rövidíti
meg az állami büdzsét. (Nem hivatalos becslések szerint a
Nagy-korallzátony jelenleg évi egymilliárd dolláros üzletet jelent
Ausztráliának.)|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!