Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban nagy többséggel jóváhagyta a légiforgalom biztonsági szabályainak új csomagját. ( 2008. március 12)

Az Európai Parlament (EP) tegnap Strasbourgban nagy többséggel jóváhagyta a légiforgalom biztonsági szabályainak új csomagját.

Ez lényegében felülvizsgálja, illetve bizonyos pontokon kiegészíti az intézkedéseket, amelyeket az EU a 2001. szeptember 11-i USA-beli merényletek után hozott.

A jogszabály rögzíti a repülőtereken alkalmazandó biztonsági előírásokat, elveket, amelyeknél ugyan az egyes tagállamok hozhatnak szigorúbb szabályokat, de azoknak arányban kell állniuk a terrorfenyegetés elleni általános intézkedésekkel, továbbá nem sújthatják az utasoknak csupán egy csoportját.

Vagyis el kell kerülni az utasok fölösleges vegzatúráját és diszkriminációját. Az új előírások kitérnek a repülőterek biztonságára - az úgynevezett zárt körzetek őrzésére, a reptér teljes területének felügyeletére, az utasok átvilágítására és természetesen a poggyászok ellenőrzésére.

A jövőben megnyílik az út a légimarsallok bevetése előtt is, aminek az engedélyezése és szabályozása tagállami jogkör, mint ahogy annak eldöntése is, hogy szabad-e a repülőgépen szolgálatot teljesítő biztonsági tisztet felfegyverezni - ezt az uniós törvénykezés nem tiltja meg, de szigorú feltételek teljesítéséhez köti, mint ahogy azt is, hogy a légimarsalloknak nagyon komoly válogatáson és különleges kiképzésen kell átesniük. Az EP és a tagállamok között két éve húzódott a megállapodás létrejötte, ami végül kompromisszum eredménye lett.

Az utolsó pillanatig vita tárgya volt, hogy ki állja a fokozott biztonság megnövekedett költségeit. A tagállamok szerint ez egyedül a piaci szereplők felelőssége, vagyis a repülőterek üzemeltetőinek kell eldönteniük, hogy milyen mértékben tekintik ezt alapszolgáltatásnak, mikor emelik meg a repülőtér-használati díjat, amelyet aztán a légitársaság az utassal fizettet meg. Két elv csapott össze.

Az egyik szerint fizessen, akinek az érdekét szolgálja - vagyis az utas. A másik szerint azonban az állampolgár biztonságának szavatolása állami hatáskör, a közbiztonságot is a költségvetésből fedezik. A kompromisszummal jobban jártak a tagországok: egyelőre nem terheli őket extra költség, de az Európai Bizottságnak jelentést kell készítenie az év végre, amely pontosan felméri, milyen módon biztosítható a teljes transzparencia, hogy a költségek kalkulációja valóban csak a biztonsági feltételek teljesítésének külön tételeit tartalmazza.